A Kiegyensúlyozott Társadalom Műhely nem politikai csoportosulás, hanem nyitott, hivatalos tagság nélküli társadalomtudományi vitakör. A résztvevők egységesek a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségben és abban, hogy nem hiszik, hogy személycserék, kormányváltások lényeges változást hozhatnak az ország életében, ezért arra vállalkoztak, hogy újragondolják társadalmi, politikai, gazdasági rendszerünk működését.
Digg  Sphinn  del.icio.us  Facebook  Mixx  Google  BlinkList  Furl  Live  Ma.gnolia  Netvouz  NewsVine  Pownce  Propeller  Reddit  Simpy  Slashdot  Spurl  StumbleUpon  TailRank  Technorati  TwitThis  YahooMyWeb
 
 
 

Az USA, Franciaország és Oroszország alkotmánya

(2005.)

A francia alkotmányok általában az egész emberiséget biztosítják róla, hogy ami a Francia Köztársaságot illeti mindent megtesz jogaik védelmében. Míg az amerikai és az orosz alkotmány saját polgáraival van elfoglalva, a franciák az egész emberiségről, minden emberi lényről ("tout être humain") beszélnek, így csak annál nagyobbnak tűnik a szakadék, amikor a francia hadsereg akcióba kezd: Algériában például a IV. Köztársaság idején előfordult, hogy egész falvakat mészároltak le.

Azokban az országokban, amelyeknek közösségi tudata integráló jellegű, ott az alkotmányoknak mintha nem volna igazán lényeges szerepe. Ilyen integráló jellegű nemzettudat él például az Egyesült Államokban, Angliában, de Izraelben is, ahol szintén hiányzik a kartális alkotmány. Elég a francia forradalom körüli öldöklésekre gondolnunk, hogy lássuk: a francia nemzettudat teljesen más, ilyen tekintetben sokkal közelebb áll a magyarhoz. Utóbbi országok megosztó nemzettudata számára a nemzet egyik csoportjának egy másik, másként gondolkodó csoport nemegyszer ellenségebb a külső ellenségnél. Utóbbi típusú országokban az alkotmány talán azért is fontosabb, mert a belpolitikai csatározások közepette újra és újra, néha rendkívül erőteljesen megjelenő, a sajáttól eltérő nézetű csoportokat kiszorítani igyekvő törekvések ellenében (jó esetben) fenntartja a közösség nagy többsége által igazságosnak ítélt rendet és kikezdhetetlenné teszi a szabadságjogokat, ezzel pedig kirekeszthetetlenné a másként gondolkodó csoportokat.

Logikusnak tűnik, hogy nem a jó alkotmány hozza létre a stabil politikai rendszereket, hanem inkább a stabil politikai rendszerek működnek kitűnően, többé-kevésbé függetlenül attól, hogy milyen alkotmány alapozta meg őket. A politikai rendszerek szilárdsága pedig talán a szerencsés tradíciók szükségszerű következménye. De talán fogalmazhatunk úgy is, hogy a "jó" tradíciók elegendőek a társadalmi stabilitás fenntartásához, nem csak az alkotmánytól, de többé-kevésbé még a politikai rendszertől függetlenül is.
 
Name
Email
Comment
Or visit this link or this one